A krétai vagy kandiai háború során a velencei hajóhad 1649-ben - bérelt holland és angol hajókkal megerősítve - a Szmirna melletti Foja (Focchies) öbölben legyőzi az oszmán török hajóhadat.
A kandiai háború a Velencei Köztársaság, a Máltai Lovagrend és az Oszmán Birodalom hosszú, 1644-től 1669-ig tartó harca a Földközi- és az Égei-tengeren. A harc fő helyszíne a Velencéhez tartozó Krétán volt, ahol a székhely Kandia (Iráklio) ostroma több mint 20 évig zajlott, s innen kapta konfliktus a nevét. A véres háború (csak Kandia ostrománál 30 ezer keresztény és 120 ezer oszmán vesztette életét) végül a törökök győzelmével ért véget, s Velence elvesztette korábbi nagyhatalmi pozícióját, amit a további két győztes háborúban (1683-99, 1714-18) sem nyert vissza.
Ennek a háborúnak volt egyik mellék eseménye az 1664-es szentgotthárdi csata.
A törökök megnyerték ugyan a háborút, de valódi győzelmet nem arattak, mert az események nyilvánvaló tették az Oszmán birodalom gyengülését, következményei pedig még jobban elmélyítették a gazdasági válságát.
Velence az Oszmán birodalom legfontosabb európai kereskedelmi partnere volt, kiszorítása a kelti régióból a birodalom bevételeinek nagyarányú csökkenését idézte elő.
A franciák, akik a törökökkel igyekeztek jó kapcsolatot ápolni megpróbálták ugyan az űrt kitölteni, és megjelentek itt a hollandok is, de a velencei kereskedelem kiesését nem lehetett pótolni.
