Haladtam megint egy keveset. Bejött egy új feladat, ami jól látszik bal felső képen, a palánkok fogyasztása. Az elfogyó palánk végét sose faragták hegyesre,hanem a palánk szélességének kb. 1/4 -nél levágták, ezért az alatta jövő palánk végén egy vállat kellet kialakítani.
A palánkozás első szakaszában a rögzítést még enyvező csipeszekkel meg tudtam oldani, de itt, az alsó szakaszon ez már nem megy,ezért készítettem néhány speciális szorítót, amik a bal alsó képen láthatók.
Ezek a két végen lévő tömbös kialakítás miatt azonban nem használhatók, ezért itt vasalóval dolgozom. A palánkok előhajlítását forrasztópáka hengerpalástján való melegítéssel végzem el.
A vasalásos eljárást már sok helyen megírtam, de itt is megismétlem.
A megfelelő helyekre faragasztót teszek, amire egy-egy csepp pillanatragasztó kerül, aztán helyére illesztem a vízbe éppen csak néhány percre beáztatott palánkot, és vasalóval elkezdem melegíteni.
A meleg hatására a pillanatragasztó és a faragasztó együttesen gyors, szilárd kötést hoz létre, ezért a szorító használata mellőzhető.Közben természetesen kézzel kell a helyén tartani.Nagyon kell figyelmi, mert a vasaló bizony éget. Eleinte, amíg a rutin nem alakult ki, tapasztaltam ezt magam is.Persze minél nagyobb hajót épít valaki, annál könnyebb ez az eljárás.
A palánkok futása eddig kitűnően követi a hajó domborulatát, ahogy a képeken is látható. Ezért szeretem a palánkozást felülről elkezdeni, mert így szinte magától adódik a felrakás vonala.
